"könnyű volt velem elbánni, aki erősebb az győz..;)"

A húsvét, hihetetenül aktívan és szépen telt, minden összejött, pedig nem előzte meg különösebb szervező munka..de érdekes, ma reggel munkába menet észrevétlenül kúsztak vissza az elmémbe a nyomasztó gondolatok, pár napra megszűntek létezni, maga volt a kánaán..de ahogy megcsapott a dolgos hétköznapok irama, újra visszatért a felelősség, a terhek, az elintézetlen ügyek hada...furcsa folyamat volt érezni ahogy a semmiből előtünnek ismét..talán ez a felnőtt élet..de nem valami felemelő dolog...sokat gondolok arra, hogy milyen emberből milyen emberré váltam..a csalódások rámnyomták pecsétjüket, vitathatatlanul..de nem csak egy emberben csalódtam, nagyon sokban..talán ők is bennem..sőt biztosan..egy katartikus csalódásdömping fenekestül felforgatta irracionális életem..és új mederbe terelte..hiányzik az amit régen csináltam..sokszor elkeseredek, hogy miért nem csinálhatom azt most is...de tudom, hogy fenekestül felfordult a világ és az szinte lehetetlen hogy az ember ne változzék, ha önmagától nem teszi meg..akkor rákényszeríti az élet..dúrván, barátságtalanul...előnyömre próbálom fordítani azt amivé váltam..rengetek célom és álmom van..és egy reális alapokon álló életem, ennek ellenére vágyom az irrealitásra...van egy pénzkereső állásom, van még egy hobbi pénzkereső állásom, van egy készülő színdarab és egy csodálatos főiskola az életemben..és pár jóbarát..és én magam...de sokszor kísértenek még a miértek, ami szerintem nem bűn..