2009. május 5., kedd

A cím ne riasszon el..

Régi magyar irodalom, vizsgára készülve sikeresen elolvastam Gyöngyössi István művét a Marssal társalkodó murányi Vénuszt! Jön ugye a kérdés, hogy ki az a Gyöngyössi? Hát kéremszépen egy páratlan tehetségű magyar költő, aki a barokk időszakában alkotott..tudjátok ez az oszmán-habsburg-kuruc cécós időszak:) Na szóval, Zrínyiből kiindulva nem nagyon tetszett elolvasnom eme művet.Zrínyi maga a dög unalom, persze biztos lehet szeretni, de....meg eleve gyanús ha egy szerzőnek 6 tagmondatú összetett mondatra van szüksége ahhoz, hogy címet adjon művének...DE nagyon jó, nagyon olvasmányos és romantikus meg helyenként kifelyezetten vicces volt a murányi Vénusz..volt hogy hangosan kellett nevetnem, ami egy 1600-as években íródott, erősen régi nyelvállapotot tükröző verses műtől nem kis teljesítmény...

a magasirodalom eszközeivel így kell leírni azt, ha valaki összefo**a magát a félelemtől..:)))

" Ilyen gőgös szaván feje szédeledék,
S szokatlan voltátul gyomra imeledék,
Purgatio sem kell, hasa folyamodék,
Hozzonak füstölőt, rút bűz ereszkedék."


Persze nem ez a lényeg, csak egy vicces adalék..plussz van benn egy olyan rész, hogy a bolháktól félő öreglány pucéran alszik, és amikor elfoglalják a várat, a nagy ijedségben elfelejti, hogy nincs rajta ruha, és úgy futkorászik fel s alá...

Nincsenek megjegyzések: