Mostanában egy filozófikus, ugyanakkor nagyon nyugtalanító gondolat zakatol a fejemben...Az élet folyamataival kapcsolatosan..Ugyebár először van a lángolási fázis..lángolsz egy emberért, eszméért vagy hivatásért..bármely tevékenységért..aztán szép lassan kitölti az életed..feloldódsz benne..eggyek lesztek..öröm..boldogság.Aztán jön valami baljós felhő..valami törés..valami megromlik..elkeseredik..elkáoszosodik...nem találsz fogódzóót.csak vagy..nincs öröm boldogság..stagnálsz...Aztán a végkifejlet fájdalommal ürességgel illetve A CSALÓDÁS..fájdalom...aztán üresség..indulhatsz a nulláról..megint találsz szép lassan egy embert és egy eszmét de azért már nem tudsz olyan hévvel rajongani mint régen..Ezt tudom...és ennek alapján állítom, hogy a csalódások kőkemény nyomot hagnyak az emberen ránccá válnak a szád körül ősz hajszállá a hajadban és sebekké a lelkeden...Rohadtul kell vigyáznunk egymásra.senki nem nyomoríthat meg senkit..bűntetni kéne...nah erről ennyi
Ma volt az utolsó napom Zsirán...köszönöm azt a szeretetet amivel elbúcsúztatok tőlem...
Drágáim a Primadonna sose hal meg.mert a primadonna már életében legendává válik:)
magány
13 éve
1 megjegyzés:
hát ez már csak így megy szabina.
körhinta effektusnak hívják.
mindenkinek vannak sebei, a lényeg túltenni magunkat a fájdalmon az önsajnálaton, és pozitívan nézni a jövőt.
nem úgy kell belekezdeni egy új és jó dologba hogy á úgyis egyszer vége lesz. igen egyszer mindennek vége van, ezért addig kel örülni a jó dolgoknak amíg tartanak.
kívánom neked hogy találd meg a boldogság kék madarát. de ha megtaláltad vigyázz rá. :)
Megjegyzés küldése